el(bele)fáradtam.
ideje berúgni. végre nekem is. pár óra felejtés mindenkinek jár. csak hogy ne gondoljak rá. hogy mit csinál. és kivel... utána majd visszatérhetek megint erre a témára. vagy végre végleg elfelejtem? bár hogy képes összetörni a szívem olyan aki nem is szeret? talán itt az idő hogy azon agyaljak hogy ki is ő nekem? és tényleg megéri...?
[amúgy boldogat nadja!:)]
Szólj hozzá!
hát elment. mit is mondhatnék? próbáltam segíteni. próbálok most is. mosolyogni, hogy nincs semmi baj. pedig mekkora bajok vannak. kitaxiztunk a keletibe csütörtök reggel. felszállt a vonatra. én maradtam. elindultam kifelé és eleredtek a könnyeim. nem vagyok büszke rá. gyengeségem újabb ékes bizonyítéka... egyszerűen fájt. FÁJT. nagyon. lassan eltelik 1 hét nélküle. továbbra is el tudom sírni magam bármin. egy számon. ha ránézek a tőle kapott bögrére. ha sétálok az utcán és eszembe jut egy közös poén. hogy ez az állapot meddig fog tartani? remélem nem sokáig. és közben mesél. mutat képeket. amiknek örülök. de dühös is leszek. és közben üvöltenék, hogy ne! folyamatosan visszhangzik a fejemben, hogy nem szeret. hogy elhagyott. de túl kell ezen lépni. és megpróbálni belenyugodni.
azt mondta, hogy szégyelli, hogy elfelejtette a névnapom. hogy mennyire "ciki", hogy én rendeztem neki meglepetés bulit ő meg elfelejti. erre mit mondhatnék? hogy ez tökéletesen leírja a kapcsolatunkat? hogy én megteszek mindent, míg ő elfelejt? az az igazság, hogy én ezt már megszoktam. na és ez a CIKI...
nem tudom, hogy mennyire vagyok erős. hogy mennyire erősek az érzéseim. és nem tesz semmit, hogy megerősítsen. hogy miért maradok vele? bizonyára mazochista vagyok. kérdések vannak, válaszok nincsenek.
igen, továbbra is úgy érzem, hogy darabokra hullik minden körülöttem. és magányos vagyok. már most érzem. ha az elkövetkező hónapokat túlélem...mi is lesz? túlságosan bizonytalan vagyok. nem bízok benne. még magamban sem teljesen. annyi mindent mondanék, de nem teszem. most az a dolgom, hogy támogassam. még ha nekem ez mocskosul fáj is. mert akit szeretsz, azért megteszed. nincsenek feltételek. hogy én ugyanezt megkapnám tőle? nem hiszem. az eddigi tetteiből nem úgy tűnik. mindig azt gondoltam, hogy ő zárkózottabb. egyre inkább rájövök, hogy ez nem is annyira biztos...
csak tudnám, hogy miért?
Skies are crying, I am watching
Catching teardrops in my hands
Only silence, as it's ending, like we never had a chance.
Do you have to make me feel like there's nothing left of me?
You can take everything I have
You can break everything I am
Like I'm made of glass
Like I'm made of paper
Go on and try to tear me down
I will be rising from the ground
Like a skyscraper, like a skyscraper
As the smoke clears
I awaken and untangle you from me
Would it make you feel better to watch me while I bleed
All my windows still are broken but I'm standing on my feet
You can take everything I have
You can break everything I am
Like I'm made of glass
Like I'm made of paper
Go on and try to tear me down
I will be rising from the ground
Like a skyscraper, like a skyscraper
Go run run run I'm gonna stay right here
Watch you disappear yeah
Go run run run yeah it's a long way down
But I'm closer to the clouds up here
You can take everything I have
You can break everything I am
Like I'm made of glass
Like I'm made of paper
Go on and try to tear me down
I will be rising from the ground
Like a skyscraper, like a skyscraper
Like a skyscraper, like a skyscraper
Like a skyscraper...
Szólj hozzá!
iszom a szokásos kora délutáni kávém. újabb nap. újabb elkeseredett, bájvigyorokkal teli nap. régen írtam. mármint úgy igazán. kifogytam volna a szavakból? nem hinném. csak nem voltam képes leírni, hogy mit érzek. nem tudtam szembenézni a valósággal. mert az igazság néha fáj. és ez a fájdalom, amit már hónapok óta érzek, megrémített. képes vagyok feldolgozni? azt hiszem haladok. hogy a jó úton-e? ez úgyis csak a végén fog kiderülni...
az elmúlt néhány hónapban sokat tanultam. hogy az emberek hazugnak. másnak tettetik magukat, csak azért, hogy kedveljék őket. és a mosoly mögött nem mindig igazi öröm lakozik. semmi sem az, aminek látszik és senki sem az, akinek látszik. és a legnagyobb csalódásokat mindig azok okozzák, akik közel állnak hozzád...
elegem lett a sok kamuból. a sok tabutémából. a sok kételyből. már nem tud érdekelni.nem akarok olyan lenni, mint ők. pedig néha úgy érzem, hogy én sem vagyok jobb...sőt! és ez megijeszt...
a családom úgy tesz mintha mellettem lenne. vagyis azt hiszik, hogy mellettem vannak. pedig nincsenek. de ezért nem is hibáztatom őket. hiszen megtesznek minden tőlük telhetőt. csak nem tudják, hogy igazából mire lenne szükségem. nem mintha bármikor is elmondtam volna nekik...csak aggódok. őket nem veszíthetem el
a "barátaimban" egyre többet csalódok. hová tűnt a bizalom? miért kell megjátszani magunkat? miért okoskodik mindenki, amikor nem is tudnak semmit? csak azt hiszik. vagy még maguk sem hiszik el, amit mondanak. szánalmas. elég volt a sok hazugságból. mindig sokat jelentettek a barátaim számomra. csak most kezdtem rájönni, hogy nincs is nekem olyan sok barátom. csak sok álarc. meg megjátszás. meg átgázolás a másikon. mert így biztos szebb az élet... aztán rájöttem, hogy nem vagyok gyenge. nem fogok hazudni. az nem én lennék. nem fogom megjátszani az érzéseimet. másnak mutatni magam? soha. inkább utáljanak azért, aki vagyok, mint szeressenek azért, aki nem... képes vagyok embereket törölni az életemből, akik csak hasznot akarnak húzni belőlem, akik csak ki akarnak használni...nem hagyom többször... elég erős vagyok, hogy ezeket az embereket töröljem...hiába fáj, tudom, de nem hagyhatom magam. mert nem ezt érdemlem.
a szerelem fáj. de nem gondoltam, hogy ennyire... mikor kobold közölte, hogy elmegy meghaltam kicsit. mikor közölte, hogy nem szeret, megint meghaltam kicsit. és megalázkodtam megint. újra és újra. akárhányszor a szemébe nézek, rögtön visszhangzik a fejemben, hogy nem szeret. menekülj kislány! egy másodpercig se érezd magad biztonságban! szerettem a veszélyt. de megváltoztam. belefáradtam, hogy azon gondolkodjak, hogy neki vajon mi lenne a jó? mit kéne tennem, hogy még jobb legyen? és aztán visszaránt a valóság. ő vajon gondolt valaha is ugyanerre?
hogy mikor ránéz arra a lányra akkor én mit érzek? vagy amikor az a lány ránézett én tudtam, hogy ők ketten nemcsak barátok? tudta, hogy ez nekem fáj? hogy amikor azt mondja, hogy futni megy az már nekem nemcsak azt jelenti, hogy futni megy? hogy ő is ott van? és ezzel meg kell birkóznom. mert a buli óta tudom. nem kellett mondani. hiszen ez a lány volt az egyetlen, aki nem köszönt nekem, aki nem szólt hozzám 2 napig, aki csak figyelt és csendben követte minden lépésem...hogy amikor hátrafordultam a lány már átölelte, és a szívem szakadt meg...de mosolyogtam tovább. mert hittem/ hiszek abban, hogy ez így helyes. nyilvánvaló, hogy nem egy szimpla baráti kapcsolat van köztük. de csendben kell maradni, újabb tabutéma, azaz nyeld le a békát kislány...
elmegy. ő döntött. én még nem. még nem állok rá készen. de gyorsan telnek a napok... a félelem megbénít. hiába kérdezi mindenki, hogy mit szólok hozzá... örülök neki, félek tőle, gyűlölöm érte...
nem bízok benne, nem bízok magamban, nem tudok bízni senkiben... túl sok a kamu, nem tudom, hogy mi igaz, és mi nem. a bizonytalanság belülről emészt fel. és közben mosolygok hozzá..
viszont mikor mellette vagyok, akkor minden megváltozik. erősnek érzem magam, nevetek, őszintén... és nem ő kell nekem, csak az érzés, amikor vele vagyok...hogy azt érezzem, hogy bíznak bennem, hogy néha azt érezzem, hogy végre valamit jól csinálok...
legszívesebben eltűnnék. hátrahagynék mindent, és mindenkit. el innen, messzire. ahol nem ismernek. ahol tiszta lappal kezdhetnék. ahol új életet kezdhetnék és elfelejthetném a régit...
de egyenlőre ki kell tartanom. erősnek kell lennem. és egy kicsit önzőnek. itt az idő, hogy azzal foglalkozzak, ami nekem jó, és azokkal az emberekkel legyek, akik boldoggá tesznek. mert érzem, hogy a mostani életem nem jó. gyengének és üresnek érzem magam... csak arra kéne rájönnöm, hogy mi az, ami igazán boldoggá tenne? és azt ki tudja nekem megadni..?
everybody! are you happy now?
Szólj hozzá!
When I'm nervous, I have this thing, I talk too much,
Sometimes I just can't shut the hell up,
It's like I need to tell someone anyone who'll listen,
And that's where I seem to fuck up,
I forget about the consequences, for a minute there I lose my senses,
And in the heat of the moment my mouth's starts going the words start flowing...
But I never meant to hurt you, I know it's time that I learnt to:
Treat the people I love, like I wanna be loved.
This is a lesson learnt , I hate that I let you down and I feel so bad about it...
I guess karma comes back around 'cause now I'm the one that's hurting...
And I hate that I made you think, that the trust we had is broken...
So don't tell me you can't forgive me,
'Cause nobody's perfect...
If I could turn back the hands of time,
I swear, I never wanna cross that line,
I should of kept it between us, but no, I went and told the whole world how I feel and oh..
So I sit and I realise with these tears falling from my eyes,
I gotta change if I wanna keep you forever...
Promise that I'm gonna try!
But I never meant to hurt you, I know it's time that I learn to:
Treat the people I love, like I wanna be loved,
This is a lesson learnt and I hate that I let you down and I feel so bad about it,
I guess karma comes back around 'cause now I'm the one that's hurting...
And I hate that I made you think that the trust we had is broken...
So don't tell me you can't forgive me,
'Cause nobody's perfect...
I'm not a saint, no, not at all, but what I did, it wasn't cool,
But I swear that I'll never do that again to you...
I'm not a saint, no, not at all, but what I did it wasn't cool,
But I swear that ill never do that again to you...
I hate that I let you down, and I feel so bad about it,
I guess karma comes back around, 'cause now I'm the one that's hurting...
And I hate that I made you think that that the trust we had is broken...
So don't tell me you can't forgive me,
'Cause nobody's perfect...
And I hate that I let you down and I feel so bad about it,
I guess karma comes back around and I'm the one that's hurting...
And I hate that I made you think that the trust we had is broken...
So don't tell me you can't forgive me,
'Cause nobody's perfect...
Dont tell me, dont tell me,
You cant forgive,
No!
Because nobody's perfect...
egy lány írta. a könnyem is kicsordult, amikor olvastam. ugyanazokkal az érzésekkel küzd. nem vagyok egyedül. és ez megnyugtatott.
"Ott ülsz a domboldalon, a színpad mellett, nézed az egy emberként ugráló tömeget, de a zene alig jut el a füledig. Semmi bajod az egész helyzettel, kivételesen még csak túlzásnak sem érzed, mégsem tudsz figyelni, mégsem hallasz szinte semmit. Gondolkodsz. De minek, de minek? Legalább ne itt és ne most! Persze, hol máshol, mikor máskor?
Az elmúlt három napra gondolsz. És az elmúlt három hétre. És három hónapra. Három évre.
Tulajdonképpen semmi bajod. Egészen jól elvagy. Megkockáztatod: jó kedvű vagy. De legalábbis erősen cinikus. A semminél lényegesen több.
Most együtt kellene üvöltened a tömeggel és együtt kellene velük ringanod a zenére. Nem nehéz. De neked muszáj listáznod, hogy miben különbözöl a levegőtől. ("sarcasm sign") Illetve a szemeidet elemzed. A rossz, alig látó szemeidet, melyek közül az egyik a színeket is sokkal kevésbé élénknek látja. Ezek a szemek mégis csodákra képesek, ha valami nálad felsőbb akarat irányítja őket. Száz méterről, sűrű növényzet mögött is megtalálja az ismerős mozdulatokat. És te csak figyelsz. Miért fordítanád el a fejedet, ha már egyszer úgyis mindegy? Lépten-nyomon mögé kerülsz, de te csöndben maradsz, majd elsomfordálsz. Kicsit macskaszerűnek érzed magad, hiszen nem létezik, hogy ennyire felfigyelsz mindenre és még meg is jegyzed őket. De ha már így van, kihasználod. Ez talán erős szó ide. De szóval sodródsz az árral, csinálod, amit csinálnod kell. Nem, nem azt, amit akarsz, annyi bort elvből nem öntesz magadba. Soha nem is tetted.
Legalább egyikőtöknek legyen jó.
Még mindig nem bírod elviselni, ha nem tudsz felfogni valamit, ugye? És hiába van csak kettő igazán bosszantó ezekből a meg nem értett dolgokból, ez a kettő teljesen elemészt. Buta vagy. (Bár, valahol humorosnak találod, hogy ugyanúgy reagálsz rájuk. Nem véletlen, hogy az embereket főleg ez a két dolog foglalkoztatja. Lásd Woody-t például.)
Miért hiszed, hogy mindennek van értelme? Nagy részük csak apróság! Meg- és átgondolatlan cselekedetek, szavak, netán kattintások. Véletlenek. Céltalanságok. Sem érted, sem ellened.
Mit mondasz, megérte ez most neked? Most tényleg jobb? Ezt vártad? Ezt akartad? Nem vártál te semmit, csak nem bírtad a bizonytalanságot a fejedben.
Régen hittél az ösztöneidnek, a megérzéseidnek. De azért bizonyítékot akartál, hogy igazad van. Addig provokáltál, amíg megkaptad. És örültél. Jobban, mint bármikor előtte! Vagy utána.
De az elmúlt időszakban hiába volt minden előérzet, nem bíztál, nem hittél. Gyáva voltál. És bizonyítékot akartál, hogy jobb így, hiszen az érzések csak tévednek. Bizonyítékot akartál arra, hogy igazából tévedsz! Tessék, most van rengeteg: szavak, dallamok, pillantások, válogathatsz kedvedre. De ismét meg kell kérdeznem: megérte?
Rengeteg dolog tűnt már el az életedből, amikről korábban azt hitted, hogy fontosak, de később mindig rájöttél, hogy már rég nem jelentettek semmit, csak az útkeresésedben volt ilyen-olyan szerepük. De most? Most mi van?
Tudod, hogy nem vagy magadnak való, pláne nem vagy antiszociális, nem is érdekel különösebben, ha ezeket a címkéket aggatják rád. Hiszen csak az számít, amit te gondolsz. Többnyire. Oké, hogy viszonylag kevés embert találsz érdekesnek, oké, hogy csak egy maroknyit találsz közülük iszonyatosan fontosnak, de tudod, ehhez nekik is van egy-két szavuk.
Mennyit, de mennyit dolgoztál azon, hogy megtanuld, nem kaphatsz meg mindent, amit akarsz. Elfogadtad, próbálsz is ügyesen gazdálkodni a lehetőségeiddel. De még mindig nem tudsz mit kezdeni azzal, ha nem csak rajtad múlik valami. Pedig a csapatjáték jó. Te is szereted, főleg a duókat. A jó párosnál nincs is örömtelibb.
Szóval a dombon ülsz és nem igazán veszed tudomásul, hogy éppen háromezer ember táncol a lábad előtt. Te csak magadra gondolsz, mint mindig. Magadra és életed legnagyobb hatású élményére. És nem tudod. Azt sem tudod, hogy pontosan mit nem tudsz. Csak elmorzsolsz egy kósza könnycseppet, amiért nem lett semmiféle különleges képességed, ahogy azt gyerekkorodban szeretted volna (bíztál benne, hogy mire felnőtt leszel, valahogy majd lehet szerezni ilyesmit is), és egy röpke időutazásra sem vagy képes. Nem mintha bármit is máshogy csinálnál. Nem mintha meg lehetne lépni egy ilyen akciót valami baki nélkül. Úristen, most tényleg képes voltál elkalandozni a tér és idő problémájához? Mindig lenyűgöz a gondolatfolyamod sebessége és szélessége. Vajon a többieké milyen? Hm.
Elkezdesz bolyongani az éjszakában. Megkeresed a legkevésbé fényszennyezett pontot és az eget bámulod. Tényleg azt hiszed, hogy akkor fogsz látni hulló csillagot, amikor te akarod? Hiszen eddig is csak kettőhöz volt szerencséd. Az elsőből mondjuk egy életre megtanultad, hogy fogalmazni a lehető legpontosabban kell.
Mert például a múltkor is, szerinted elmondtál mindent, de amikor utólag belegondoltál, tudtál volna még mit hozzátenni, vagy legalábbis pontosítani. Úgy érzed, nem tudtad átadni, ami pontosan benned volt. Talán nem is lehetett volna. De mindegy, hát nem? Ezt te kaptad, a tiéd, a tiéd is volt mindig, és mindig is a tiéd lesz, ha eldobod, ha nem. Szándékkal el nem veheti tőled senki.
Még mindig nem vagy benne biztos, hogy hány alkalom volt, amikor a te hülyeséged szúrta el a helyzetet, de most már biztos vagy benne, hogy több ilyen nem lesz.
Nagyon jó kószálni itt a hegyoldalban, ugye? Szép az éjszaka is. Csak ne akarnál halálra fagyni. Ó, igen, újabb kapcsolódási pont. De ez van, nincs olyan szerencséd, hogy egy élő radiátor közelében tengethesd napjaid. Ne röhögj, mára már túl sok volt a humorodból. Nem vagy éhes inkább? Ja, most ettél kalácsot, észre se vettem. Jó volt? Jó.
Túl éber vagy, nem tudod, hogy fogsz átlendülni az ideiglenes, de annál kellemesebb tudatlanságba, de azért teszel egy próbát. Elég szarul kezdtél neki, azért meg ne fulladj, ember! Közben rájöttél, hogy nem érzed a kapcsot. Már te sem. Pontosan te se tudod, miről beszélsz. Most se. Sose.
Csak majd megszakad a szíved.
És még meg is fáztál."
by:http://nemtudomhollakom.blogspot.com/
Szólj hozzá!
In the night, I hear 'em talk,
the coldest story ever told,
Somewhere far along this road, he lost his soul to a woman so heartless...
How could you be so heartless?
Oh... How could you be so heartless?
How could you be so, cold as the winter wind when it breeze, yo?
Just remember that you talkin' to me though,
You need to watch the way you talkin' to me, yo,
I mean after all the things that we've been through...
I mean after all the things we got into...
Hey yo, I know of some things that you ain't told me,
Hey yo, I did some things but that's the old me,
And now you wanna get me back and you gon' show me,
So you walk around like you don't know me...
You got a new friend,I got homies,
But in the end it's still so lonely...
In the night, I hear 'em talk,
the coldest story ever told,
Somewhere far along this road, he lost his soul to a woman so heartless...
How could you be so heartless?
Oh... How could you be so heartless?
How could you be so Dr. Evil, you bringin' out a side of me that I dont know...
I decided we weren't gon' speak so,
Why we up 3 A.M. on the phone?
Why does she be so mad at me fo'?
Homie I dont know, she's hot and cold,
I won't stop, won't mess my groove up,
'Cause I already know how this thing go...
You run and tell your friends that you're leaving me,
They say that they don't see what you see in me...
You wait a couple months then you gon' see,
You'll never find nobody better than me...
In the night, I hear 'em talk,
the coldest story ever told,
Somewhere far along this road, he lost his soul to a woman so heartless...
How could you be so heartless?
Oh... How could you be so heartless?
Talkin', talkin', talkin', talk...
Baby let's just knock it off!
They don't know what we been through,
They don't know 'bout me and you...
So I got something new to see,
And you just gon' keep hatin' me,
And we just gon' be enemies...
I know you can't believe,
I could just leave it wrong,
And you can't make it right,
so I'm gon' take off tonight...
Into the night....
In the night, I hear 'em talk,
the coldest story ever told,
Somewhere far along this road, he lost his soul to a woman so heartless...
How could you be so heartless?
Oh... How could you be so heartless?
érted, hogy mit érzek?
Szólj hozzá!
néha azt kívánom, hogy bárcsak megcsalna. annyival egyszerűbb lenne elengedni. egyszerűbb lenne gyűlölni, mint szeretni...
You've seen the worst of me now
I'm all alone see
You lost me somehow
And what we're fighting for is peace
Are you still in love with me,
Or someone else?
Well are you such a dreamer?
Put yourself in my shoes
Careful what you wish for love.
I've seen the worst of you too
I let it go see
Because I have to
And when I'm falling on my knees
You'll take my hand in yours
What will be, we'll be...
Cause are you such a dreamer?
Put yourself in my shoes
Careful what you wish for love.
What's the matter with our ways
I'm missing something,
not to blame
But don't you worry,
this will pass
It's only cause my mind's
been spinning
No control,
I've lost my head
All of this is just beginning
Not enough,
it's never enough
I'll only want to keep on dreaming...
Cause are you such a dreamer?
Put yourself in my shoes
Careful what you wish for love...
Szólj hozzá!
"You push me
I don't have the strength to
Resist or control you
Take me down
Take me down
You hurt me
But do I deserve this?
You make me so nervous
Calm me down
Calm me down
Wake you up
In the middle of the night to say
I will never walk away again
I'm never gonna leave this bed
So come here
And never leave this place
Perfection of your face
Slows me down
Slows me down
So fall down
I need you to trust me
Go easy, don't rush me
Help me out
Why don't you help me out ?
Wake you up
In the middle of the night to say
I will never walk away again
I'm never gonna leave this bed
You say "Go, it isn't workin' "
And i say "No, it is perfect"
So I stay and stand
I'm never gonna leave this bed
Take it
Take it all
Take all that i have
I'll give it all away just to get you back
Fake it
Fake it all
Take what i can get
Knockin' so loud
Can't you hear me yell ?
I try to stay away, but you can't forget
Wake you up
In the middle of the night to say
I will never walk away again
I'm never gonna leave this bed
You say "Go, it isn't workin' "
And i say "No, it is perfect"
So I stay and stand
I'm never gonna leave this bed
Take it
Take it all
Take all that i have
Take it
Take it all
Take all that i have..."
Szólj hozzá!
kitépem a szívemből. elég volt. túl sok már ez nekem. minden beszélgetésünk után sírni. reszketni. nem törődik velem. nem számítok neki. nem szeret. és eljött az a pont, hogyha teljesen józan ésszel gondolkodom akkor ki kell lépnem ebből a kapcsolatból. mert kihasznál érzelmileg. mert tönkretesz...hát megkapja amit akar: szabadságot. magányt. megkönnyebbülést. őt. de akkor miért kellett velem játszania? tettetni azt, amit sosem érzett, gondolt. egyszer azt mondta, hogy az interneten élem az életem. nem hinném. én csak azt akartam, hogy érezze, hogy nekem csak ő létezik. azt akartam, hogy mindenki tudja. de szerinte hülye vagyok. de az az igazság ha nem lenne az internet nem is beszélnénk. nem vagyok annyira sem fontos hogy szakítson rám időt. hogy csak megöleljen. szigorú időbeosztás van, fáradt, stressz, blablabla. kamu. én mindig szorítottam neki időt. ha kellett lemondtam a baráti, családi találkákat. mindent megtettem hogy legalább heti 1-2 alkalommal lássam. hiszen a köztünk lévő negyed órás távolság áthidalhatatlan. elég volt, hogy feladjak érte mindent. hogy beleadjak mindent, hogy neki jó legyen. de ő mikor gondolt rám? amikor a "gyerekkori ismerőssel" találkozgat? amikor a haverokkal elmegyünk biliárdozni és hajnalig mulatozunk? amikor a számomra fontos dolgokról elfeledkezik? az évfordulóról? az ígéretekről? rám sosincs idő, energia... nem leszek sosem elég fontos. és belefáradtam. ennél nekem több kell. érezni akarom hogy fontos vagyok és hogy szeretnek. de úgy néz ki ezt nem érdemlem meg...büntetni kell azért mert szeretem. elég volt. nem bírok több bántást elviselni. nem tudok több hazugságot elviselni. nem bírom tovább. hát én is legyek olyan mint ő?
Szólj hozzá!
2011 van...érdekes. eltelt egy év megint...ideje újra egy kis számvetést csinálni.
mi is történt 2010-ben? élem az életem pesten. új lakótársam lett. elvesztettem egy barátot. beleszerettem egy fiúba, aki nem szeret viszont. kiléptem a rózsaszín ködből. új emberek, régi-új szerelmek. apró örömök, nagy hibák. és akkor is. jó év volt. felnőttebb lettem. keresem önmagam. keresem az érzéseket, a pillanatokat, amikért érdemes élni.
egy évvel ezelőtt ismertem meg koboldot. a vele való kapcsolatom mintha egy hullámvasúton ülnék..egyszer a mennyekben, másszor a mélyben, néha a fejed tetejére állít, síkitanál, nevetnél...benne van minden. húzzuk egymást. nem illünk össze. mégis amikor ránézek, a szívem a torkomban dobog...ahol tudtuk megbántottuk egymást...mégis egymás mellett maradtunk. ez azért mégiscsak jelent valamit, nem?
fesztiválok nyáron...imádom. azok a pillanatok a barátaimmal...első sorban tombolni...5 liter sör a pólónkon, rekedten üvölteni a koncerteken, hajnalig táncolni az asztalokon...idén is ismétlünk.
utazások...megjártam rómát, iszogattam toszkán borocskákat, brüsszeli söröket...kell ennél több? látni akarom a világot.
drága barátaim nélkül mindez nem lenne olyan jó...sírtunk, nevettünk együtt...rengeteg boldog pillanatot köszönhetek nekik. remélem mellettem maradnak továbbra is. lájkollak titeteket pajtikáim...
2011. remélem tudja fokozni az elmúlt éveket. hogy tettem-e fogadalmat? nem. csak szeretnék igazán boldog lenni. én próbálkozom...aztán ki tudja mit hoz az élet?
új év. új kezdet? csak éljünk és élvezzünk ki minden egyes pillanatot.
búék mindenkinek!
Szólj hozzá!
1 hónapja még ott tartottam, hogy csak vele lehet teljes az életem. mostanra odáig jutottam, hogy szinte biztos vagyok benne, hogy csak nélküle lehetek teljes ember. amióta szünetet tartottunk miatta, bennem valami olyannyira eltört, hogy már képtelen vagyok bízni benne. és amikor vitatkozik velem, hogy miért nem hagyom hogy segítsen...? mert nem támaszkodhatok rá. ő nem egy biztos pont már az életemben. egyszer már szó nélkül hátat fordított nekem. mi van akkor ha megint megteszi? nem szabad függenem tőle. semmilyen módon. egyre többször gondolkodom ezen. mit érzek iránta? már nem azt az őszinte tiszta szerelmet. azt sikerült megölnie, ahogy kimondta hogy nem akar velem beszélni. lehet hogy igaza van a drága lakótársamnak: abban a pillanatban, ahogy megbántott, a kezdeti sokk után, én elkezdtem leépíteni az érzéseimet iránta. akkor megtapasztaltam hogy mennyire fájna ha elveszíteném. ha most tenné meg ugyanezt velem, valószínüleg most is fájna, de már nem úgy. sőt talán megkönnyebbülés lenne. érdekesek ezek a dolgok. úgy érzem már eleget küzdöttem. ő miért nem tud küzdeni? de miért is tenné? ő mindig akkor fordít hátat, amikor szükség lenne rá, akkor megy el, amikor tényleg baj van és meg kéne oldani. nincs mellettem soha, amikor kéne. és már ott tartok, hogy ne is legyen mellettem. mert nekem olyan ember kell aki mellett végre önmagam lehetek. akkor miért maradok? miért várom annyira hogy küzdjön? ennyire naiv lennék? tényleg, most az egyszer, nem tudom.
i don't believe in you.
i don't believe in you and i.
Szólj hozzá!
érzelmek viharában. az elmúlt időszakot ez jellemzi. megjártam a poklot. a lelkem legmélyébe ástam bele magam. mert néha nem megy másképp. én feketén-fehéren látom a dolgokat. vagy szeretek valakit, vagy nem. nincs köztes verzió. gyűlölöm a bizonytalanságot. amikor némaság van. és nincs magyarázat. és hiába keresed a válaszokat, hiába kínlódsz, nem kapsz választ. egyszerűbb elhallgatni a problémákat, a fájdalmat...? nem. üvölteni tudtam volna. de én is néma maradtam. csendben kínoztam magam. szenvedtem. mert én mindig is tudtam, hogy vele akarok lenni. de valahogy én sem tudtam neki elmondani, hogy engem mi bánt. néha egy kicsit meg kell nyílni. mert igenis vannak olyan emberek, akikben meg lehet bízni, akikre lehet számítani. vagy ha nincsenek, legalább maradhassak az a kislány, aki még hisz ebben, hogy léteznek. túl naív vagyok. nem érdekel. ez éltet. hogy meglátom másokban a jó dolgokat, és nem csak a hibáit, a hiányosságait, a rosszat látom. én még tudok szeretni. feltétel nélkül. őszintén. tisztán. ártatlanul. és cserébe csak annyi kérésem van, hogy szeressenek ugyanígy viszont. azért, amilyen vagyok.
az élet nem egyszerű. mindenhol, mindenkinek megfelelni. lehetetlen. de kell egy társ, aki segít. és sokkal könnyebb lesz minden. akire rábízhatod magad. és a világon az az egyik legfájóbb érzés, amikor kiderül, hogy talán neki nem ez a társ vagy. vagy nem biztos ebben. kést döfni a másik szívébe. bizonytalan voltál. én most lettem bizonytalan. és bizalmatlan. rábízhatom magam ezekután?
de érzem, hogy kell. mert amikor vele vagyok minden jobb. és lehet hogy még én sem értem teljesen ezt a ragaszkodást, de nem tudok ellene mit tenni. egyszerűen csak vele lehet teljes az életem.
vannak barátaim. rossz időkben mellettem voltak és próbáltak mosolyt csalni az arcomra. és nekem van a világon a legjobb lakótársam.
szeretlek titeket kiscsaládom.
you and i = ?
Szólj hozzá!
You know I got this feeling that I just can't hide
I try to tell you how I feel
I try to tell you but I'm me
Words don't come easily
When you get close
I watch you when you smile
I watch you when you cry
And I still don't understand
I can't find the way to tell you
I wish I was your lover
I wish that you were mine
Baby I got this feeling
That I just can't hide
Don't try to run away
There's many things I wanna say
No matter how it ends
Just hold me when I tell you
I wish I was your lover
I wish that you were mine
nem tudtam kimondani. elillant a pillanat. de te sem mondtál semmit...
kéne nekem egy agymosás. és egy új szív. mert elég szarul működök mostanság. totál szívás. mindenkinek az agyára megyek. senki sem látja hogy mire lenne szükségem. senki sem ért meg. senki sincs mellettem. még ő sem.
össze vagyok zavarodva. nem tudom hogy ki vagy. hogy ki vagyok. hogy ki akarok lenni. annyi mindent elhallgatott előlem. nem kellett volna. máshogy álltam volna a dolgokhoz. hozzá. nemcsak jó dolgok történnek az emberekkel. de miért gondolta azt hogy nem érteném meg? miért kell mindent magunkban tartani? miért kell elfojtani az érzéseinket? mert így könnyebb lenne? inkább nehezebb. ennyire nem lehet hinni abban hogy van valaki aki tényleg mellettünk áll jóban-rosszban? akkor is amikor életed legnagyobb baklövéseit követed el. ennyire naiv vagyok. de annyira vágyok valakire aki képes arra hogy higgyen bennem. hogy mellettem legyen. de ő képtelen erre. vagy egyszerűen nem akarja. pont azokon a napokon vagyok egyedül, amikor szükségem lenne egy társra. hogy el mondhassam hogy mit érzek. de nincs itt. és hiába keresem a kifogásokat, próbálom belemagyarázni hogy a munka, fáradtság...hiába próbálom...nincs itt. nem olyan vagyok mint ő, hogy képes vagyok mindent magamban tartani. nekem szükségem van rá. mi van akkor ha egyszerűen nem megy? működnie kell. mert nélküle elvesznék. csak törődne végre velünk...hogy érezzem hogy ő is így van ezzel. hogy kellek neki.
it's time to be a big girl now, and big girls don't cry...
Szólj hozzá!
mi van akkor ha nem működik? hiába a szerelem? nem szeret. sose szeretett. nem is fog. egyre nyílvánvalóbb. hogy vagyok képes ennyire naiv lenni? nem azt beszélem be magamnak hogy nem vagyok elég jó. azt próbálom lassan 8 hónapja bebeszélni magamnak hogy többet jelent jelentek neki. igen 8 hónap. valószínüleg ha ennyi időt kibírt már velem akkor szeretnie kellene... de az az igazság hogy ezalatt a 8 hónap alatt alig találkoztunk. nem eleget. csak bántjuk egymást folyamatosan 8 hónapja.én felvállalom hogy őt. mert szeretem. ki merem mondani mert úgy érzem. én sehol sem jelenek meg az életében. sehol sem látszana hogy része voltam az életének. csak jönnek elő a lányok az életében. én meg lassan eltűnök... csak azt hallom hogy miben hibáztam, hogy miben vagyok rossz...sose leszek elég jó? nem tudok senkinek sem megfelelni? mikor leszek jó valakinek úgy ahogy vagyok? egyáltalán leszek?
eltörtem a lábujjam. tényleg elég szerencsétlen vagyok. de tényleg nem lehet szeretni engem?
all i want is you...
so why don't you want me?
Szólj hozzá!
minden ember követ el hibákat? miért azokat kell megbántanunk akiket a legjobban szeretünk? azoknak az embereknek pedig csak a mosolygós arcunkat mutatjuk akik már mély sebeket ejtettek az ember szívén. miért van ez? miért kell örökké keresni a kifogásokat? miért kell keresni az okokat? miért történnek meg olyan dolgok amiket nem akarunk de valahogy mégis úgy érzi az ember hogy meg kell történnie? még ha mocskosul is fáj mindenkinek...sajnálom. nincsenek rá szavak hogy mennyire. de valamilyen szinten nem bántam meg. már tudom h mr tökély és a kobold mennyit jelent nekem. és óriási a különbség kettejük között. miért kell mindig megbántanom? ösztönös? hiszen én is olyan voltam régen mint kobold most. őszintén, tisztán tudtam szeretni. és miért csinálom vele mindazt amit velem is megtettek és tisztában vok vele hogy milyern érzés? tényleg nem állok készen egy komoly kapcsolatra? élni akarok még? de mégis tudom hogy mi lenne a helyes, egy boldog, komoly párkapcsolat...de nem jött el még az ideje? nem tudom hogy miért csinálom...alkohol? nem az kevés ehhez. talán annyira egyszerű a válasz... a szerelem teljesen elvette a maradék józan eszemet. 7 hónapja szeretlek kobold.
SZIGET'10! jövőre ugyanott, ugyanekkor! (MUSE(L))
az exeket ki kéne lőni a napba. (de egyeseknek én is az exe vok:O)
king of anything. ennyi. *gotohellmotherfuckers!*
Szólj hozzá!
elkezdődött a SZIGET. imádom. 4. éve járok ki és mindig hatalmas bulik voltak, vannak. mert ami szigeten történik az ott is marad..tegnap kispál búcsúkoncert. fiatalságom egyik meghatározó együttese. imádom. majd asztalon táncolás már -1 napon. szép az élet. de mégis elszomorodom. tavaly pajtival még együtt voltam szigeten. össze is házasodtunk. ennyi minden megváltozhat 1 év alatt? 1 éve még gyűjtöttem a skalpokat..(nem tagadom hogy "rosszkislány" is voltam, vagyok:D) most először fordul elő hogy a sziget ideje alatt van barátom. efotton együtt voltunk szóval jó volt. de tegnap nagyon elszomorodtam. mindenki párban, én voltam csak egyedül..hiába jöttek oda hozzám, hívtak meg italra,már ugye nem ugyanaz. hiszen elméletben vár valaki a szigeten kívül. elméletben. gyakorlatban nem olyan biztos ez. a kapcsolatom kobolddal eléggé megváltozott. már nem olyan mint az elején. ami nem feltétlen olyan rossz. de kobold sokat változott az elmúlt 7 hónapban. már nem ugyanaz az ember. lehet hogy én rángattam ki a csigaházából. de megijeszt hogy most milyen. kinyílt számára a világ. sikeresen kihoztam belőle azt a férfit aki mindvégig benne élt. felturbóztam ha lehet így mondani. és hát ez elég pozitív. de így egyre közelebb jutok az elvesztéséhez. neki egy lány kellett aki ezt megcsinálja. ott voltam. de hogyan tovább? egyre nagyobb az űr közöttünk. a köztünk lévő aprócska korkülönbséget is érzem. 4 és fél év előnye van. ő már élt. én még nem. vagyis nem annyit. ez nem azt jelenti hogy nem akarok vele lenni. vele együtt akarok élni. de neki más dolgok fontosak mint nekem. én is sokat változtam. a régi deszkás lánykából nőszerűség lettem. mellette elkezdtem megkomolyodni. vannak céljaim. mint neki is. de hogy ezeket együtt vagy külön fogjuk megvalósítani az rejtély.. tudom hogy mit érzek iránta. de ő már valószínüleg nem azt érzi amit az elején. megint fordult a kocka. és megint tálcán kínáltam fel a szívemet. és már érzem hogy mi fog következni.. és félek. hogy fogom ezt túlélni? én elindítottam őt egy úton. ő is engem. de nem mindegy hogy lefelé vagy felfelé vezet-e azaz út..mert ha egyszer elindulunk akkor nincs megállás...
Just gonna stand there and watch me burn
Well that's all right because I like the way it hurts
Just gonna stand there and hear me cry
Well that's all right because I love the way you lie
I love the way you lie
I can't tell you what it really is, I can only tell you what it feels like
And right now it's a steel knife in my windpipe
I can't breathe but I still fight while I can fight
As long as the wrong feels right it's like I'm in flight
High off her love, drunk from my hate, it's like I'm huffin' paint
And I love it the more I suffer, I suffocate
And right before I'm about to drown, she resuscitates me, she f**kin' hates me
And I love it, "wait, where you goin'?"
"I'm leavin' you," "no you ain't come back"
We're runnin' right back, here we go again
So insane, cause when it's goin' good it's goin' great
I'm superman with the wind in his back, she's Lois Lane
But when it's bad it's awful, I feel so ashamed I snap
Whose that dude? I don't even know his name
I laid hands on her
I never stoop so low again
I guess I don't know my own strength
You ever love somebody so much you can barely breathe
When you with em you meet and neither one of you even know what hit em
Got that warm fuzzy feeling
Yeah them chills used to get em
Now you're getting f**kin' sick of lookin' at em
You swore you'd never hit em, never do nothin' to hurt em
Now you're in each other's face spewin' venom in your words when you spit em
You push pull each other's hair
Scratch claw hit em throw em down pin em
So lost in the moments when you're in em
It's the face that's the culprit, controls you both
So they say it's best to go your seperate ways
Guess that they don't know ya
Cause today that was yesterday
Yesterday is over, it's a different day
Sound like broken records playin' over
But you promised her next time you'll show restraint
You don't get another chance
Life is no nintendo game, but you lied again
Now you get to watch her leave out the window
Guess that's why they call it window pane
Now I know we said things, did things, that we didn't mean
And we fall back into the same patterns, same routine
But your temper's just as bad as mine is, you're the same as me
When it comes to love you're just as blinded
Baby please come back, it wasn't you, baby it was me
Maybe our relationship isn't as crazy as it seems
Maybe that's what happens when a tornado meets a volcano
All I know is I love you too much to walk away though
Come inside, pick up the bags off the sidewalk
Don't you hear sincerity in my voice when I talk?
Told you this is my fault, look me in the eyeball
Next time I'm pissed I'll aim my fist at the drywall
Next time there won't be no next time
I apologize even though I know it's lies
I'm tired of the games I just want her back
I know I'm a liar if she ever tries to f**kin' leave again
I'ma tie her to the bed and set this house on fire
Szólj hozzá!
visszatértem olaszországból. életem egyik legjobb hete. megismerkedtem eperkével.sok volt a bor, sok volt a bello. egy másodpercre úgy éreztem hogy talán tényleg különleges vagyok. úgy éreztem végre egy kicsit feltöltődtem, egy kicsit újra magamra találtam. minden jónak tűnt. aztán hazaértem. örültem hogy láthatom a koboldot. úgy éreztem hogy miattam jön. aztán minden szertefoszlott. a hidegség ami áradt belőle felém. megfagytam. nagyon durva érzés amikor az akit szeretsz nem szeret viszont. iszonyatosan mélyen, belül tud fájni, beleremeg a szíved, mindened...és nem tudja hogy te tudod. csak játszik egy szerepet. hogy félt. hogy aggódik. kamu. és szó nélkül képes voltam hátat fordítani neki. majd utánamszólt hogy el sem köszönök. szia. és ebben az egy aprócska szóban benne volt minden. hogy nem valószínű hogy látjuk egymást újra. és akkor megfordultam. és elindultam. sétáltam. futottam. patakzottak a könnyeim. majd megálltam. mert betartom az ígéreteimet. és hazajöttem. ezekután meggondolom hogy miket ígérek meg. itt az ideje gondolkodni hogy mit is akarok. merre vezet az utam? és kell-e hozzá egy társ? és ha igen akkor a kobold az? eljön az az idő amikor ki kell mondani azt hogy ég veled?
goodbye my lover?
Szólj hozzá!
ülök egy zsiráffal szemben. farkasszemet nézek vele. vajon sejti hogy mennyit jelent nekem? becsukom a szemem. magam elé idézem az arcát. visszaemlékezek az ajkai ívére. kinyitom a szemem. rákacsintok a zsiráfra. hunyorítok. elmosolyodom. hihetetlen hogy ennyire lehet szeretni valakit. hogy szinte belepusztulok ha nincs mellettem. aztán visszafogni magam mikor megfogja a kezem. hiszen legszívesebben sosem engedném el. és vajon ő ugyanezt érzi? néha mintha egy-egy pillantásában, mosolyában látnám... vagy beképzelem? hol van a határ a szerelem és a függőség között?
My love is stronger now than you'll ever know
and it won't ever let you go
My love is wider than the ocean can be
and it’s deeper than the deep blue sea
My love goes higher than a mountain can rise
and I see it there in your eyes
My love gets tougher when the going gets rough
and believe me, I've got more than enough
Keep tryin' babe, keep holding on
There's a place we belong
Where things are good, where love is strong
I'm never ever gonna leave you to cry on your own
Never ever gonna not go and pick up the phone
I'm never ever gonna let you be chilled to the bone
No, no, never
No, no, never
I'm never ever gonna leave when you're lost in the storm
Never ever gonna not keep you safe where it's warm
I never ever will desert you when your heart is torn
No, no, never
No, no, never
My love shines brighter than a twinkling star
baby no matter where you are
And my love keeps burning like an eternal flame
you can feel it, when I'm calling your name
Keep tryin' babe, keep holding on
There's a place we belong
Where things are good, where love is strong
I'm never ever gonna leave you to cry on your own...
köszönöm...<3
Szólj hozzá!
hát újra itt lennék. mostanság elfoglal az élet. veszélyeztetem az embereket az utakon, fesztiválokon huligánkodok...élem az életem. nehezen bírom a meleget. efotton mindig sütött a nap. bakizások tömkelege. de már nem sírtam 30y koncert alatt. májkrémmérgezést kapni. plázázni a pécsi árkádban. szidni a szervezést. lejtőn sátrazni. sörözni, fröccsözni, duhajkodni. koncerteket végigzúzni. rock it on ezerrel. stand up comedy. szép hét volt.
azóta nem sok minden történik velem. továbbra is hullámzom. mert miért is ne? ilyen vagyok. továbbra is szerelmetes vagyok, amit kicsit nehezen viselek. önkínzás magasfoka. de mindent megtennék hogy működjön, mindent megtennék érte. nem is önkínzás már ez, hanem önfeláldozás?
a conversegyűjtő megkeresett. érdekes volt. érdemes találkoznom vele? rejtély. nem szabad összezavarodnom. tudom hogy mit akarok. nem hagyhatom hogy letérítsen az utamról. nem hagyhatom hogy rosszba csábítson. mert hát igaza volt amikor régen azt mondta nekem, hogy vigyázzak mert veszélyes és össze fogja törni a szívem. nem szabad hogy a régi érzelmeim fellángoljanak. ő már a múlt. én a jelenben élek. és kobold a jövő.
3 nap és olaszország. napsütötte toscana. jövök.