minden ember követ el hibákat? miért azokat kell megbántanunk akiket a legjobban szeretünk? azoknak az embereknek pedig csak a mosolygós arcunkat mutatjuk akik már mély sebeket ejtettek az ember szívén. miért van ez? miért kell örökké keresni a kifogásokat? miért kell keresni az okokat? miért történnek meg olyan dolgok amiket nem akarunk de valahogy mégis úgy érzi az ember hogy meg kell történnie? még ha mocskosul is fáj mindenkinek...sajnálom. nincsenek rá szavak hogy mennyire. de valamilyen szinten nem bántam meg. már tudom h mr tökély és a kobold mennyit jelent nekem. és óriási a különbség kettejük között. miért kell mindig megbántanom? ösztönös? hiszen én is olyan voltam régen mint kobold most. őszintén, tisztán tudtam szeretni. és miért csinálom vele mindazt amit velem is megtettek és tisztában vok vele hogy milyern érzés? tényleg nem állok készen egy komoly kapcsolatra? élni akarok még? de mégis tudom hogy mi lenne a helyes, egy boldog, komoly párkapcsolat...de nem jött el még az ideje? nem tudom hogy miért csinálom...alkohol? nem az kevés ehhez. talán annyira egyszerű a válasz... a szerelem teljesen elvette a maradék józan eszemet. 7 hónapja szeretlek kobold.
SZIGET'10! jövőre ugyanott, ugyanekkor! (MUSE(L))
az exeket ki kéne lőni a napba. (de egyeseknek én is az exe vok:O)
king of anything. ennyi. *gotohellmotherfuckers!*
