vége a vizsgaidőszaknak. vége egy hosszú és nehéz időszaknak. vége van mindennek?
mikor ma sértődötten elviharzott kijelentve hogy nem értem meg rájöttem hogy igaza van. nem értem meg. rájöttem hogy úgy játszik velem és az érzéseimmel mintha csak egy bábu lennék. lehet hogy képtelen vagyok megérteni őt, de ő sem ért meg engem. agyalok hogy hol romlott el minden. és arra jutottam hogy már az elejétől kezdve hibákat hibára halmoztunk. és sosem ültünk le megbeszélni. én is nyeltem. ő is. és csak látszat volt az egész hogy minden rendben. de ma nyílvánvalóvá vált számomra hogy ő nem is akar változtatni ezen. könnyű azt mondani hogy nem értesz meg. könnyű azt is kimondani hogy ennek valószínüleg nincs jövője? hogy talán csak egy álomba voltam szerelmes? egy képbe amit sosem kapok meg? könnyű belerúgni az emberbe. könnyű azt kijelenteni hogy nem értesz meg, hogy nem vagy elég jó. nem vagy hozzám elég jó. amikor már képtelen vagy a másik szemébe nézni. és csak egy könnyű csókot nyom a homlokodra. mert már eltűnt a varázs? nincs miért harcolni? hiszen miért is lehetne? azért ami talán sosem volt meg? egy képért amit szeretnél de sosem kaphatod meg? komoly kapcsolatra vágytam. nem kaphatom meg úgy néz ki. mert mindenhez két ember kell. és én egyedül vagyok. nem képes férfi lenni. nem tudja mit tett, tesz velem. az egyszerűbb utat választja és inkább magába zárkózik és elmenekül a gondok elől. talán nekem is ezt kéne tenni. fájdalmasan újra felkelni és tovább lépni. mert hogy számíthatnék rá? főleg egy olyan emberben aki nem bízik bennem és akit nem vagyok képes megérteni? az egyszerűbb utat válasszam én is? engedjem el? nem kéne ennyire ragaszkodnom hozzá. benne láttam megtestesülni mindent amit akartam. annyira próbáltam beleképzelni hogy közben teljesen megfeledkeztem a szörnyű valóságról? képes vagyok újra lezárni valamit magamban? képes vagyok továbblépni? vagy egyáltalán érdemes maradnom és szenvednem hátha nem is szörnyű annyira a valóság? meddig húzzuk egymás idejét? melyikünk fogja hamarosan kimondani hogy vége? hiszen egyre jobban érződik hogy talán nem is illünk össze..hogy nincs közös jövőnk.. a szerelem meg majd elmúlik..és újra beáldoztuk magunkat a semmiért.
why do all good things come to an end?
