iszom a szokásos kora délutáni kávém. újabb nap. újabb elkeseredett, bájvigyorokkal teli nap. régen írtam. mármint úgy igazán. kifogytam volna a szavakból? nem hinném. csak nem voltam képes leírni, hogy mit érzek. nem tudtam szembenézni a valósággal. mert az igazság néha fáj.…