ma kobolddal moziban voltam. érdekes volt. ránéztem, éreztem a szokásos bizsergést aztán mintha lefagytam volna. a tudatom parancsolt a szívemnek hogy ne tedd. nem jöttek úgy a szavak ahogy régen. mikor megfogta a kezem mint egy villámcsapás és utána zsibbadás. mikor könnyedén megcsókolt éreztem hogy el kell fordítanom az arcom, s közben némán sikítoztam hogy még! de tudom hogy nem lehet. tipikusan az a helyzet hogy bemész a cukisboltba de pont azt az édességet nem kaphatod meg amire úgy vágysz. nézegetheted, talán még meg is foghatod, de soha nem kaphatod meg. és ahányszor találkozom vele olyan mintha bemennék abba a cukisboltba. de már tudom kontrollálni magam. csak közben megerőszakolom magam. de ha ezt kell tennem hát megteszem. leszek én jégkirálynő ha ez kell. nem tehetem magam ki mégnagyobb kínzásnak. napközben még így is érzem hogy mennyire hiányzik, mennyire kellene a közelsége. ilyenkor minden erőmmel azon vagyok hogy ne gondoljak rá. az önkínzás tökéletes módját választottam. legszívesebben elzárnám magam tőle. mintha drogos lennék, ő lenne a drog és elvonón lennék. megőrülök a nélküle vagyok de akkor is amikor vele. ha nincs mellettem iszonyatosan hiányzik, de amikor mellettem van akkor ki kell tartanom és távol tartani magamtól. nem tudom élvezni a vele töltött időt hiszen nem tudok önmagam lenni már mellette. a szerelemnek ennyire betegnek kell lennie? miért kell ilyennek lennie? miért nem lehetek csak szimplán szerelmes? miért kell megjátszanom magam? miért kell megváltoznom hogy szeressen? miért nem vagyok elég jó? miért nem tudok rá hatással lenni? miért tudna nélkülem élni? és én miért nem tudnék nélküle...?
who's that girl that you dream of?
